Csébi Pogány családBorovszky: Pogány. (Csébi). Zalavármegyei család; eredetét a IV. Béla király idejében élt Herczeg nevű "nobilis de Enyereh"-től nyeri. Utóda Miklós 1326-ban nyert czímerlevelet I. Károly királytól. A Pogány nevet először István (1396-ban) használja. Maradékai 1400-ban részt követelnek Monyorókerékből, mely akkor a Salamon nemzetségé volt. P. Imre 1461-ben Pathudot (Pácsod) váltotta vissza Szalay Lászlótól, több zalamegyei falúval egyetemben. A család egyik, Mármarosvármegyébe átszármazott ága jelenleg is virágzik. Czímer: paizs kék mezejében arany sólyom kiterjesztett szárnyakkal, csőrében zöld galyat, szárnya alatt arany lóherét tart. A család I. Imrétől számítva két századon át keresztül a dunántúli részeken s egy ideig
Horvátországban virágzott. A XVI. században szakadt ki belőle egy ifjabb ág, a Menyhárt ága,
mely a máramarosi jószágokat kapván osztályrészül, alkotá a tiszai ágazatot. Ez alapon a XVI.
századtól kezdvén, meg lesz különböztetve a leszármaztatásban a dunamelléki és tiszamelléki
vonal. |
|
|