Hathalmy családVeszprém vármegye északi részében, Bakonytamási és Dém kőzött, nem messze Gictől Hathalom pusztát találjuk, mely a középkorban «possessio» volt és legföljebb arról volt nevezetes, hogy 1274-ben, a győri várnak az ellenség által történt elfoglalása után itt, «prope Hotholm» a magyar és cseh hadak közt ütközet volt továbbá arról is ismert; hogy 1360-ban itt sérült meg III. István király egyik oklevelének pecsétje, amit János itteni plébános a falu népével együtt bizonyitott. Ez a Hathalom névadója volt egy, már a XIII. században előtűnő magyar családnak, mely azonban a Hathalmi nevet csak a XIV. század második felében vette föl és viselte a XVIII. század első felében történt kihalásáig. A XIII. században még a Laki, majd Dalkai nevet használta. A család ősei állítólag egy 1214-ben kelt oklevélben tűnnek föl először, Ezt az oklevelet II. Endre király adta ki és benne a király János fia Hektornak – akik tehát a Hathalmi-család első ismert tagjai lennének – a soproni várhoz tartozott hat ekealjnyi kiterjedésű Norap földet adományozza. Az eddig tudomásunk szerint ismeretlen 1214. évi oklevél szövege – sajnos – eredetiben nem maradt ránk, hanem azt a győri káptalan 1387. december 30-án kelt átiratából újabbkori másolatban ismerjük. ... tovább |
|
|