Zeleméry család

A történeti kutatások szerint Zelemér falu már közvetlenül a magyar honfoglalás után, tehát a X. században létezett. Birtokosa az 1100-as évek elejétol az a svábföldi Gutkeled nembol származó nemes család volt, amely Zelemér faluról Zelemérynek nevezte magát. Sajnos, az írásos emlékekben meglehetosen késon bukkan fel mind a település elnevezése, mind a Zeleméry család tagjainak a neve.

Az első perirat abból az idobol származik, amikor a Tócó forrás vidékétol keletre, egy nagy kun halom (halomsír) tetején éppen befejezték a - romjaiban még ma is látható - késo gótikus stílusú templom építését. A latin nyelvu okiratot a nagyváradi káptalan állította ki 1323-ban Fülöp nádor részére: jelentették neki, hogy egy bizonyos földbirtok elfoglalása miatt Zeleméry Mihály három fiát, Jánost, Mihályt és Tamást Váradra idézték.

A 14. század elejétől a Zeleméry család tagjai már megyei közjogi méltóságot is viseltek. Mihálynak a fia Mihály 1333-ban Szabolcs megye alispánja volt: május 29-én Nyakas Miklós mácsikszegi és Lengyel János kiskércsedi nemesek birtokcseréjének az ügyében intézkedett. ... tovább

• A1. Felicián de genere Gútkeled;
  • B1. Zeleméry Mihály comes, élt:1310;
    • C1. Zeleméry János, élt:1321/1324;
      • D1. Zeleméry Péter mester, élt:1342/1372;
        • E1. Zeleméry Mihály, élt:1394/1422;
          • F1. Zeleméry László, élt:1438/1464, m. ellési Sándorffy Apollónia;
            • G1. Zeleméry Kamarás Benedek, m. Ujlaky Margit;
              • H1. Zeleméry János, m. ruszkai Dobó Anna;  ==>  Dobó család
                • I1. Zeleméry László, esztergomi főispán, élt:1558/1573, m. nagylaki Jaksich Skolasztika;  ==>  Jaksich család
                  • J1. Zeleméry Anna, élt:1438/1464, m. ellési Forgách András;  <==  Forgách család
                • I2. Zeleméry Miklós, m. Hennyey Margit;
                  • J2. Zeleméry Borbála, m. Lorátffy Mihály;
                    • K1. Lorátffy Zsuzsanna, m. Rákóczy György;
                      • K1. Rákóczy Ferencz, fejedelem, m. Zrinyi Ilona;