Wittnyédy családVas vármegye nemes családa. Alapítója Witthniedy (így) János, ki István fiával, Tóth Margit anyjáróli nényjével (consobrina) és anyáruli testvéreivel (fratrueles matrueles) együtt 1613. mart. 14-én Bécsben kelt czímeres levélben II. Mátyás király által megnemesítetett, és nemeslevelők 1619. (feria 2. prox. post festum 6. Pauli p. Eremitae) Soprony vármegyének Lövő helységben tartott közgyűlésén kihirdettetett. Ugyan ekkor a család következő czímert kapott; a paizs jobb oldalról balra vont rézsutos vörös szelemen által, – melyben ezüst egyszarvú ágaskodik, – két, szegletes kék udvarra oszlik, melyek mindenikében arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén (az előbbihez hasonló) egyszarvú emelkedik ki, két kiterjesztett sasszárny között, melyek közűl a jobb oldali vízirányosan vörös kék, a másik ellenkezőleg kékvörös. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. Witnyédy János a sárvári várnak tisztartója volt. Fia a hires István 1638–1647. Soprony sz. kir. város jegyzője, 1647-ben lett Soprony vármegyének pénztárnoka, korának egyik kitünőbb férfia, és a protest. vallásnak bajnoka, kit kiterjedt híre Nádasdy Ferencz és több országnagygyal szorosb viszonyba emelt. Ő szerzé a Vas megye Musai pusztai részbirtokot. 1655-ben Soprony vármegyének ország gyűlési követe volt stb. Egyike volt az ágost. ev. vall. eperjesi collegium alapítóinak. Meghalt 1670-ben. .... Nagy Iván |
|