Tomaj

Településünk névadója a Tomaj nemzetség Tanuzaba besenyő vezértől származtatja magát, aki még Taksony fejedelem korában költözött hazánk területére. Mivel Heves megyében az Árpád-házi rokonság között kapott szállásbirtokot, valószínüleg Taksony besenyő sógorságához tartozott. Tanuzaba fia Urkund volt, és Urkundnak a fia volt Tomaj, az István kori ős, akiről a nemzetség nevezi magát

Amikor 997-ben István került a törzsszövetség élére, a hatalmukat féltő és a régi hithez ragaszkodó főurak egy része szembefordult vele és kirobbant Somogyban a Koppány-féle lázadás. Az ennek leverésére indult királyi sereg zömét a könnyülovas magyarok adták. A harcokban résztvevő kabar hadakat István kabar sógora vezette, a besenyők élén pedig a besenyő rokon Tomaj állt, aki aztán szolgálataiért a Balaton északi partján adományba kapta a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj és Cserszegtomaj területét.

Az 1550 körül élt ferences Laskai Osvát magyar nyelvü Szent István oficiumában, nem tudni milyen forrás alapján azt állítja, hogy a somogyiak mellett zalaiak is harcoltak Koppány seregében. Ha ez igaz, akkor csak Bulcsú utódairól, a Vérbulcsú nembéliekről lehet szó, akiknek aztán maradék szállásai köré István Tomaj vezért ültette, szemmel tartandó a megbizhatatlanná vált Vérbulcsúkat. Így kerülhetett a Vérbulcsú-Lád nemzetség szomszédságába Tomaj vezér Badacsonyban is, ahol a hegy déli oldalát a Vérbulcsúk birtokolták a honfoglalás óta. Lád, a nemzetség nevének fentartója, a Badacsony-hegy nyugati oldalán, Badacsony-Tomaj és Tördemicz közt feküdt.

Kalmár László

Lád nemzetség

Tomaji László, szigligeti várnagy neje a Lád nemzetségből származó Lády Ilona volt. Ez a nemzetség Bulcsutól származtatta magát, melyet forrásaink hol Lád-nak, hol Vérbulcsunak neveznek.

A vezérek korában Bulcsunál ismertebb magyar ember a külföldön nem volt. 949 körül a bizánczi császárnál járt, kivel vendégbarátságot kötött. Ez irta meg róla, hogy ő a magyarok karkhásza s apját Kálnak hivták, ki ugyanazt a méltóságot viselte. Későbbi görög és szláv források szerint meg is keresztelkedett, de a nyugati keresztényeket ezután is nyugtalanitotta betöréseivel. Nevét több német forrás felemliti s eljutott a távoli Cambray vidékére is, mig végre 955-ben Léllel együtt német kézre jutott és felakasztották.

Birtokai azon a vidéken terültek el, a hova a Krónika szerint Bulcsu telepedett. Nevezetes tagjai közé tartozott Bulcs csanádi püspök. A helységneveket is segitségül hiva, Kál emlékét a tiz zalamegyei Kál község, fiáét, Bulcsuét Somogy és Zala falvai tartották fenn.

TURUL