Bethlenfalvi Thurzó család

Történelmileg igen ösmeretes kihalt család. Volt, ki e családot azon, regényesség után kapkodó szokás szerint tatár országból eredezteté. Mások sokkal több valószinűséggel Ausztriai eredetűnek tartják. E véleményt osztja Wagner is, ki a családról tüzetesen értekezett. Az bizonyos, hogy Ausztriában már a XII. században élt Thurzó család több előnévvel, mint de Lichtenfels, de Rauhenek, ismét más de Tursenreit, más de Tirnstein, más de Aspern, más de Sonnberg. Nevök is Turse és Turso alakban is fordúl elő.

A Thurzó család azon ága, melynek ivadéka magyarrá vált, és történelmi szerepet vitt, a XIV. században Zsigmond király alatt mutatta fel törzs-őseit. 1430-ban Bertalannak fia I. Márton ujvári várnagy, és rokona Bethlenfalvi Jánosnak fia Turzó I. György, kik Nikápolynál harczoltak; és ott két rokonuk el is esett, továbbá nevezett Márton, ki a kir. udvarból elillantott Lajkót, Mércse oláh vajda fiát elfogá, és Ulászló lengyel királyhoz követségben is járt, ezen érdemeikért Zsigmond királytól adományt kaptak. ... tovább

[Thurzó György]
Thurzó György

  • A1. Bethlenfalvi Bertalan;
    • B1. Thurzó János, lvd:1416/1418;
      • C1. Thurzó György, lvd:1430/1457;
        • D1. Thurzó Márton, diósgyőri várnagy, lvd:1465/1503;
        • D2. Thurzó Teofil, lvd:1457/1503;
          • E1. Thurzó János, m. Abaffy Anna;
            • F1. Thurzó Ferencz, nyitrai püspök, árvai főispán, élt:1512/1576, m. Zrinyi Katalin;
              • G1. Thurzó György, nádor, élt:1567/1616, m1. Forgách Zsófia, m2. Czobor Erzsébet;

Back to Index Page


Zsolnalitva vára házasság révén Thurzó Ferencé lett, s itt tartotta a vármegye közgyuléseit.