Tárczay család

Tárczay Tárczay vagy Tarkövi, egyike volt Sáros vármegye legrégibb családainak. Ösük, Rüdiger lovag, a XIII. század első éveiben költözött be Tirolból öccsével Adolffal, Merani Gertrud, a késobbi királyné kiséretében. Adolf, Gertrud tanítója, később szepesi prépost volt. Rüdiger ivadékai a XIII.század vége felé annyira elszaporodtak, hogy birtokosztozásra kellettgondolniok. Ez osztály 1306. vált véglegessé. Két ágra oszoltak; az egyik a Berzeviczyek ma is virágzó családja lett, az ifjabbik ág Tarkő váráról Tarkövinek vagy Tárczaynak nevezte magát s 1560 körül halt ki.

Rüdiger unokája Rikolf a rozgonyi csatában, továbbá Szepesvár és Esztergom megvívásánál tüntette ki magát mint Károly király hive. Részt vett Sáros vára ostromában is. 1320. már mint önálló sereg vezére szerzett Lengyelországban a magyar névnek dicsoséget. 1325. a király saját biráskodása alá helyezte s vele együttmaradékainak is pallosjogot adományozott. Henrik 1314. sárosi főispán volt, dee méltóságától a király hütlensége miatt megfosztotta. Rikolf fiai: Péter aradi prépost, Pál esztergomi főesperes és kanonok, Miklós Orbász főispánja és horvátországi birtokos lett. .... tovább

[Castle fresco]
Tárczay címer
  • A1. Rüdiger német lovag, élt:1209;
    • B1. Rikalf, élt:1246;
      • C1. szepesi Rikalf comes, lvd:1251/1288;
        • D1. Rikalf mester, élt:1311/1360;
          • E1. Tárkövi Rikalf, udvari lovag;
            • F1. Tárczay János, élt:1385/1422;
              • G1. Tárczay Miklós, lvd:1436/1454, m. Tárkövi Zsófia;

Back to Index Page