|
Somy család1511-ben Almás várát Batthyány Benedek budai várnagy kezén találjuk. Bebek János most is inkább egy formai lépésre szánta el magát mikor 1509-ben a várat eladta apósának, Somy Józsa temesi ispánnak, az alsó részek főkapitányának, akivel még 1502-ben szerződést kötött a két család birtokait illetően. Somy viszont konkrétan Batthyány Benedektől kapta meg a várat, amit Atynáért cserélt el. 1507-től ugyan Pongrác Katalin is követelte a részét a várból, Somy Józsával szemben nem tudta érvényesíteni kérését. Somy György (Gáspár ?) halála után, két lánya, Anna és Borbála örökölte az almási uradalmat. A két lány közül alapjában véve Anna, illetve férje Balassa Imre lakta a várat. Balassa Imre adománylevelet is próbált szerezni a várra, ennek azonban a Drágfiak mindig ellentmondtak. Különben a Bélteki Drágfiak is igényt tartottak a várra: Almás vára szerepel Drágfi János tárnokmester 1526. évi végrendeletében, 1535-ben pedig Drágfi Gáspár tiltotta Balassa Imrét Almás vára megszerzésétől és birtoklásától. Mivel Balassa Imre részt vett a Szapolyai János ellenes összeesküvésben, 1540-ben a király több várából is kiostromolta. Almás várát Kornis Miklós és Andrási Márton (más beszámoló szerint Török Bálint) fogta ostrom alá és foglalták el. 1551-ben az Erdélybe vonuló Castaldo seregei ostromolták meg a várat. Mindez idő alatt Almás továbbra is a két Somy lány kezén maradt, akik maguk is konfliktusba kerültek egymással a vár birtoklása felett. Az ostromok mellett ez a helyzet csak tovább kedvezett a vár pusztulásának, amit végül 1594-ben, lerobbant állapotban Csáki István kapta adományba Bátori Zsigmond fejedelemtől. ...Nagy Iván |
|