Sitkey családPALLAS: Ják - nemzetség, őse, Kézai szerint, Wasserburgi Vencellin német lovag, ki Szent István korában vándorolt be Magyarországba. Oklevelesen csak 1221. tünik föl a nemzetség, midőn II. András egyebek közt azért jutalmazza meg őket, hogy közülök Belsej 1217. a szentföldi hadjáratán is kisérte a királyt. Később, IV. Béla és V. István idejében, a nemzetség tagjai különösen a csehek és osztrákok ellen való háboruban tüntek ki; közülök Márton alapította a jáki, Csépán bán pedig a pernói monostort. 1221-1388. közt Sopron, Vas és Zala vármegyében a nemzetségnek, melynek ősi fészke a vasvármegyei Ják, 54 birtoka ismeretes. E nemzetségből ágazott ki az egerszegi Kemény-, a nizki Niczky- (1765. grófságra emelt), a Sitkey- s a Szelestey-család. Nagy Iván: A törzs Sitkey Lőrincz öcscse István a többi Jáak nemzetségbeliekkel 1291-ben a győri káptalan előtt ősi javaikra vonatkozó szerződésre lépnek. Lőrincznek két fia maradt: Kopasznak nevezett Imre és Leukus, ki 1346-ban a végedi pusztára vásári kiváltságot nyer. Ennek fia László 1382-ben kapja Erzsébet királynétól Veszprém vármegyében Kis-Vinárt; és valószinüleg ő azon Sitkey László is, ki 1419-ben a Gyalókay nemzetséggel közösen Zsigmond királytól czímert kap. Két fia maradt. Mihály és I. Kocsárd (vagy is Gothárd); amannak leánya Katalin 1426-ban osztozott meg nagy bátyával I. Gothárddal. Ennek fia I. János élt 1464–68-ban, és öt gyermeket nemzett; Jakabot, II. Gothárdot, Ottót, Istvánt és Mártát. Ezek közűl csak II. Gothárd nemzedékét ismerjük. ..... tovább |
|
|