A bajnai kastély
Ugyan ezt igazolná egy, a budai káptalan előtt 1411-ben a kis-szlavniczai és szkalkai birtokra vonatkozó egyezség levél, melyből az tűnnék ki, miszerint az egyezkedők közös törzsből eredvén, Nozdrovics Kis-Slavnicza és Szkalka ősi birtokaikat egymás közt felosztották, és hogy Sebestyénnek Péter fiának Nozdrovicz, Péternek Jakab fiának Kis-Lavnicza, és Szkalka, később Zamárd helysége pedig a Zamaróczy családnak jutott legyen.Azonban ezen összeköttetés annyiban ellenkezik a Sándor család származási rendjével, a mennyiben azon Sandrin, kitől a Sándor család nevét és eredetét vette, nem Pétertől, hanem Tamástól ered, a mely Tamás Bechich de Kaszának neveztetett és 1472. és körűl élt.
A Sándor család okmányai szerint Kaszai Bechich N-nek (kereszt nevét nem tudjuk) fiai Kaszai Bechich Tamás és György testvérek és amannak legidősb fia Miklós 1456-ban Slavnicza helységre uj adomány levelet szereztek; ezen Tamástól a család következőleg sarjadzott le napjainkig. .... Nagy Iván
|
Bajna a Gerecse keleti lejtojén épült település Budapesttol 45 km-re, Tatabányától, illetve Esztergomtól mindössze 20 km-re található. A falu helyén már a rómaiak idejében laktak, ezt bizonyítja a határban talált két szarkofág. A mai Bajna története az Árpád-házi királyokkal kezdődik, bár egyes feltételezések szerint a falu elnevezése a Huba nemzetségből való Bajna vezér nevét őrzi. ... A török kiuzése után leányági örökléssel a Szlavniczai Sándor család tagja, Menyhért szerzi meg a falut és alakít ki magának birtokközpontot. Fénykorát az uradalom gróf Sándor Vince és ˝a, Móric idejében érte el. Sándor Móric Metternich lányt vett feleségül, bajnai kastélyát 1834-ben Hild József tervei alapján a kor ízlésének megfeleloen klasszicista stílusban átépíttette. A gyönyöruen rendben tartott 30 holdnyi angol rendszeru parkban álló kastély különösen vadászatok idején számos híresség és főrend találkozóhelye volt. A kastélyt a háború alatt kifosztották, utána a gazdátlanná vált épületet és parkot gépállomásnak használták. Az épület pusztulásnak indult. Ma állagmegóvással próbálják menteni, ami menthető. A Sándor családnak sokat köszönhet a falu. A templomot elsőként a törökdúlás után ok hozatták rendbe, majd bővítették. Támogatták az iskolát, az egyházat, a falu szegény sorsú gyermekeit. A családnak is köszönhetően a megye egyik legrangosabb településének számított a község.
|
Kútfokkel a XIV. századtól igazolható Trencsén vármegyei nemes család, amely Slavnicza településrol vette előnevét.Sándor Móric 1805-ben vette nül herceg Metternich ausztriai államkancellár leányát, Leontinát. Metternich Kelemen ausztriai külügyminiszter 1827-ben nyert indigenátust (1848 elott a magyar honosság elnyerése külhoni részéről). A Sándor család ősi címere csücskös talpú címerpajzs kék mezejében zöld talajon a jobb oldalon magas szikla emelkedik, amelyből három vörös rózsa emelkedik. A szikla mellett szürke hím szarvas hátulsó lábain ágaskodik, három lábával felfelé lép, a negyedikkel még a zöld talajon áll, az egyik rózsát szájához kapva. A pajzs feletti zárt címersisak aranykoronájából szintén ugyanilyen szarvas emelkedik, szájában leszakított vörös rózsát tartva. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színuek. A bárói címeren a címerpajzsra bárói aranykoronát illesztettek, felette áll az aranykoronás címersisak. A grófi címerben a szarvas hármas hegyen nyugvó aranykoronából emelkedik ki, s nyaka nyílvesszovel van átütve, szájában pedig tölgyfagallyat tart. Ez utóbbi látható az egyesített címerben is. Az egyesített címer hasított, jobb oldali mezejében a Metternich család eredeti címerének egy része látható. Az eredeti címer hasított háromszögü pajzs jobb oldali ezüst mezejében vörös görög kereszt, bal oldali kék vagy vörös mezejében pedig három (kettő fent, egy alul), eredetileg (az egyesített címerben szürke) ezüstszínu gyöngykagyló.
