Szeri Pósafy családA Boor vagy Bár nemzetségből származott. Legnevezetesebb tagja s névadója, Pósa, a XIV. sz. első felében élt. Már 1325. a fontos (karán-) sebesi és ilyédi várak voltak rábizva. 1328. résztvett az osztrák háboruban. 1330. már harami (vagy krassai) főispán. Később is, 1344-ig, mint krassai főispán fordul elő. Ivadékai ritkán emelkedtek országos méltóságra. Utolsó férfisarja a családnak, István, mint a Hunyady-ház ellenfele szerepelt. Megh. 1474 előtt. A Pósafy család birta Szeg (Csongrád), Ződi (Arad, ma Temes) és Hodos (Temes, ma Krassó vármegyékben) várakat. A szegvári uradalomhoz tartozott Szer (ma Puszta-Szer) város is, honnan a család előnevét vette. ... PALLAS A Baár-Kalán második azon nemzetségek között, melyeket krónikáink »Szittyiából kijöttek«-nek s a hét vezértől származott családokkal egyenlőknek mondanak. Még hirnevesebbé teszik krónikáink a Baár nemzetséget azzal, hogy belőle származtatják azon Bánk-bánt, a ki II. Endre feleségét, Gertrudot megölte. A krónikákat megelőzi ugyanazon nemzetség dicsőítésében a Névtelen e nemzetség ősatyját, Ondot csakugyan a hét vezér közé sorolja. Ond, a Névtelen szerint a honfoglalás idejében a vérszerződésben részt vett hét magyar vezér közé tartozott. Ond Szer környékét szállta meg a Tiszától a Bócsa mocsaráig s a Körtvélytótól Alpár homokjáig. E földön építtette utóbb Ete, Ond fia, Csongrád várát. Ond nevét egy Ond vagy Und nevü zempléni falu is megőrizte, s mivel itt Edu vezérnek terültek el birtokai. |
|
|