Gúthi Országh családA család törzse László 1217-ben II. András király szentföldi kisérőihez számítatik. Illés (Elias) 1296-ban nyerte kis és nagy Gúth földét Szabolcs megyében, honnan a család-név származott. 1323-ban osztozott László, Boldizsár s János de Nagy-Gúth; Középszolnokban Od (jelenleg Diosad) helységnek felét kapja László, ki birtokában volt K. és N. Gúth, Nyír-Adony és Aba szabolcsi helységeknek, tőle származnak a családfa a Gúthyak és a hatalmas kihalt Országh család. Hasonfelét kapta Boldizsár, kinek maradéki Ody, később Ady nevet vettek föl. János kapja Haraklán helységel a Szilágyban és alapítja a Haraklányi kihalt családot. Az Országh nevet Gúthi Gáspár fia Mihály, a későbbi kincstárnok vette fel, aki 1436-ban kapta Jókőt és Csejte várát Zsigmond királytól; később kincstárnok, Mátyás király idejében főudvarmester, 1458-ban nádor lett; fia László főudvarmester. Fiai: Zsigmond; Mihály Csejte várának ura és zászlós (1505); János szerémi és váczi püspök († 1536); Imre, főajtónálló; Ferencz, főkomornok; Mihály fia; László, Nógrád és Heves vármegyék főispánja († 1574); Ennek fia: Kristóf, Nógrádvármegye főispánja és országbíró, kivel a család 1567-ben sírba szállt. A XVI. században Felső-Dombót, Vittenczet, Dubovánt, Kocsint bírta s több más községben volt földesúr. ....... Nagy Iván.... tovább |
|
|