Ordódi és alsólieszkói Ordódy családOrdódy György 1340-ben tünik fel Bács-Bodrog vármegyében. Gergely (1504) Bodrog vármegye alispánja. A mohácsi vész után a család Trencsén, Bars, Komárom vármegyékben keresett menedéket. György 1527-ben Hont vármegyében, 1534-ben nagysallói és vezekényi és több, más vármegyékben fekvő jószágokra nyert adományt. Kristóf 1537-ben szerezte Nagymálast. A XVI. század végén két ágra oszlott, az Ordódi és Alsólieszkói, továbbá a Koszonmiticzi ágra. Az elsőnek őse Kristóf trencséni alispán, idősebb fia II. Gáspár (1576–1629) kincstári tanácsos, a másiknak pedig ifjabb fia III. János. Ebből az ágból származott György (1707), Rákóczy Ferencz ezredese, Pál (1822 † 1885) volt közlekedésügyi miniszter. Fia Pál (sz. 1852) az udvardi kerület volt országgyűlési képviselője. Ordódy Pál 1848–1849. az ostrom alatt Lipótvár parancsnoka magyar részről. A család szerepet vitt tagjai közül kiemeljük a következőket: Lajos (1418). György (1504–1511) Bodrog vármegye alispánjai; László (1419) szolgabiró ugyanott; Gáspár (1604) Trencsén vármegye alispánja; Ferencz pozsonyi kanonok (1650); István (1622) alnádor; Zsigmond († 1708) csanádi püspök; Károly a pálos-rend utolsó tart. főnöke (1785); Kristóf nyitrai kanonok (1771); József alezredes a felkelt nemességnél (1809); Tivadar (1860) esztergomi kanonok. Lajos (sz. 1852) közgazdasági író. Endre (1902) a lévai járás főszolgabirája. A család jelenleg Nagy-Málas és Fakó-Vezekény helységekben birtokos. Irta dr. ifj. Reiszig Ede .... folytatás |
|
|