A Jáki nemzetségből 1221-ben éltek Ják, Topoz, Ebed (Ebad), Thuna (tán Tamás), Gregur (Gergely), Arenka (másutt Aranti) és Pousa, mindnyájan a Jáki pusztáról (de villa Jaku), kik személyes érdemeikért és anyagi áldozataikért, főleg pedig azért, mivel atyjokfia Belsei a királylyal a szentföldön járt, és valószinüleg ott el is veszett, másik két atyjókfia nevezett Gergely és Pousa a szent földről visszatért király elébe mentek, a följebb kitett 1221. évben II. András királytól a vasvári vártól fölmentett Uraj földet nyerték adományban.
Ezen adomány-nyerők közül Ebed törzse lett a később Niczky nevet fölvett ágazatnak. Azonban mielött Ebedtől a leszármazási táblát fölmutatnók, lássuk röviden a Jáki nemzetségnek XIII. századbeli okmányainak nyomán története fő mozzanatait.
|
1270-ben V. István király eligazitá Ebednek fia Kemen, Rejnold és Jak, Isepnek fia Isép, Sukurodi Urbánnak fia Kenes, Ondi Gergelynek fia Gergely és Ondi Márton között egy rész- és Buzád nemzetségbeli Ponich Ispán és fia Jakab között más részrol fenforgó peres viszályt, mely szerint miután Ebednek fiai Gergely és Ond, és ezeknek rokona János meggyilkolása mitatt a két fél között párbaj volt volna vívandó; ennek végbemenetele elött a felek kiegyeztettek, úgy, hogy azon Sukurod és Buziagh (másutt Buzag és Oschiag) földek fele, mely Ponych comestol elvétetett, és Ebed comes fiának Kemennek adatott, vissza adassék, azonban Ponych a három megölöttnek váltságául, ugy a párbaj büntetéseül Ebed fiainak és rokonainak három határido alatt 170 márkát fizessen.
1291-ben III. András király Ebednek fiait Renoldot és Jákot, különösen ausztriai Albert elleni hadban szerzett érdemeikért a még IV. László király által nekiek adományozott Cheuz földnek birtokában uj adomány czímen megerősíti.
1458-ban II. Benedek pallos-jogot (jus gladii) nyert Mátyás királytól, 1465-ben pedig maga, örökösei és minden jószágai a machói bán hatósága alól fölmentetnek. Ugyan ez idotájban Koszegh városát Fridrik császár birván, a német orsereg Benedeknek nagy-baromi jószágát elfoglalta; 1470-ben Mátyás király megengedi, hogy Niczky Benedek a Fridrik császár embereitől elfoglalt hadi s egyéb készleteket s árukat megtarthassa; 1471-ben pedig Fridrik császár Niczky Benedekhez intézett levelében ennek kárpótlást igér.
II. Benedeknek fia László 1483-ban Mátyás király udvarnoka volt. Ennek fia Ferencz, kinek nejétol Poky Erzsébettol két fia maradt I. Gáspár és I. Boldizsár, kik két ágra terjeszték a családot, azonban a XVII. század végén és a XVIII. század elején I. Gáspár ága kihalván, mostanáig csak I. Boldizsár ága virágzik. .... Nagy Iván
Ják-nemzetség, őse, Kézai szerint, Wasserburgi Vencellin német lovag, ki Szent István korában vándorolt be Magyarországba. Oklevelesen csak 1221. tünik föl a nemzetség, midon II. András egyebek közt azért jutalmazza meg őket, hogy közülök Belsej 1217. a szentföldi hadjáratán is kisérte a királyt. Később, IV. Béla és V. István idejében, a nemzetség tagjai különösen a csehek és osztrákok ellen való háboruban tüntek ki; közülök Márton alapította a jáki, Csépán bán pedig a pernói monostort. 1221-1388. közt Sopron, Vas és Zala vármegyében a nemzetségnek, melynek ősi fészke a vasvármegyei Ják, 54 birtoka ismeretes. E nemzetségből ágazott ki az egerszegi Kemény-, a nizki Niczky- (1765. grófságra emelt), a Sitkey- s a Szelestey-család. ... PALLAS NAGY LEXICON
A Ják nemzetség idegen volt Magyarországon, ősük István uralkodása alatt érkezett az országba. Az a Vecellin nevű lovag volt, aki István seregeinek vezéreként harcolt a Koppány elleni csatában, és ő maga ölte meg Koppányt. A nemzetség beolvadt a magyar arisztokrácia soraiba, részben a nemesasszonyokkal kötött házasságok, részben a királyok által adományozott címek és birtokok révén. A Jákokat II. András uralkodásának végéig a magyar vezetőréteg soraiban találjuk. A család egyik tagja azonban részt vesz a Gertrúd királyné elleni merényletben, és IV. Béla uralkodása alatt - megtorolván szeretett anyja halálát - a nemzetség lehanyatlik, és ezt a meg rázkódtatást nem heveri ki többé. .....Museum Hírlap