Máriássy családEgyike a legrégibb és legtörzsökösebb felső-magyarországi nemes családoknak. Ősi fészke Szepes és Gömör vármegye, hol későbben fiágra szabályozott és a XII. századon túl már birtokolt, Gömörben Berzéthe, Szepes vármegyében pedig a markus- és batizfalvi uradalmakból álló örökségei fekszenek, szaporodva a Sáros, Borsod, Heves, Nógrád és Pest megyében fekvő birtokokkal. A család törzse – mint azt a család kinyomott történetében olvashatni – a magyar hét vezérek egyikének Lehelnek csapatából eredeztetik. Azonban elhagyva ezen eléggé nem indokolható állítmányt, kétségtelen oklevelek alapján a családnak első ismert törzsét azon II. András király korában élt. Márk nevű főispánban találjuk, kinek fia Comes Botyz (Batiz főispán) IV. Béla király és ennek fia István főherczeg, (utóbb V. István király) alatt a csehek ellen harczolt, és midőn a szerencsétlen hadban a nagy zavar miatt a nevezett főherczeg holléte sem tudatnék, Batiz, ki valószínűleg a főherczeg oldala mellett maradt, első vivé meg a fia sorsán nyugtalankodó királynak az örömhirt, hogy fia életben van. |
|
Ez és egyéb hadi érdemeit Batiznak IV. Béla király azzal jutalmazá, hogy neki és utódainak a Tartol hegy tövében elnyúlt Csetenye nevű erdőséget különös kiváltságokkal királyi adományban ajándékozta. 1275-ben Botyz egyéb érdemein kivűl azon vitéz tetteiért, melyek szerint Szepes várát a pártos Rolándtól hadi ostrom folytán, hol veszélyes sebet is kapott, visszaszerzé, IV. László királytól Zaloug és Mathaei helységeket (villas) kapta adományban. 1279-ben Botiz testvéreivel együtt a IV. Béla királytól adományban nyert Csetenye helységet be népesíteté mint ezt a szepesi káptalan előtt kötött telepítő szerződvény bizonyítja. --- Nagy Iván | |
|