Marczali családMarczali Gergely 1266-ban részt vett a bolgár háborúban és Vracsa várát diadalmasan elfoglalta. Ugyanez évben atyafia, az 1257-ben Csesztreg (Zalam.) környékén birtokosként felmerülő Dénes is hivatalban van. Ekkor még csak a horvátországi, Bihács közelébe eső Polhana és Pset megyék ispánja, de elég volt az kezdetnek. Két év mulva már tótországi országbíró s egyúttal az ifjú Béla herczegnek átadott Zalamegye ispánja. Mikor Béla herczeg meghalt, a tótországi országbírói állás is megszünt, de Dénes a zalamegyei ispánságot megtartotta. V. István trónraléptével azonban le kellett e jelentékeny állásáról mondani s a tótországi kicsiny marócsai (ma Moravcse-Belvoár, Zágrábtól északkeletre) ispánsággal beérnie. Mint marócsai ispán harczolt 1270 végén Regede vára alatt Stájerországban; résztvett az 1271-iki háborúban is s az ennek végét vető 1271 júl. 3-iki pozsonyi békére esküt tett. Az 1273-iki háborúban három Pécz nembeli férfi vett részt: Dénes, Gergely, a ki 1272 novembertől kezdve 1273-ig barancsi és kucsovi (ma Brancsevo és Kucsevo, Szerbia északkeleti részén) bán vala, és Benedek. Dénes a Detrekő alatt vívott ütközetben és Győr vára alatt tünt ki. Gergely különösen nagy érdemet szerzett azzal, hogy a cseh királynak Győrnél való beljebb hatolását meggátolta. Benedek pedig előbb atyafiának, Dénesnek zászlaja alatt Győrnél harczolt, utóbb Kőszeghy Iván vezetése alatt a peresztegi és lósi ütközetben vett részt. ..... TURUL 1927 |
|