Hazánk egyik legnagyobb és legreprezentetívabb kastélyát találjuk Keszthelyen. Építését Festetich Kristóf kezdte meg 1745-ben a Petho-család korábbi udvarházának helyén, az épület környezetében barokk kertet hozva létre.
A tájképi kert kialakítása – a barokk kert fokozatos átalakításával – a Georgikont (Európa egyik elso gazdasági szakiskoláját) alapító Festetich György nevéhez fuzodik. Az O kezdeményezésére tartották évrol-évre itt a „Helikon ünnepségeket" az irodalom támogatására. 1817–18-ban emlékfát ültetnek Kazinczynak, Csokonainak, Kisfaludy Sándornak és Berzsenyi Dánielnek. Ekkor épül meg a parkban a Mulatóház, az Oroszlános-kút és a Békás-tó, amelyben a teknocöket nevelték a konyhára.
A kastély és a kert újabb nagyszabású átalakítására 1883 és 87 között került sor Festetich Tasziló herceg megbízásából. Ekkor bovítették a mai méretuvé a kastélyt, a park területét pedig 72 kat. holdra növelték.
Szabó Dezső a debreceni egyetem történetprofesszora, kinek régebbi publikációi a magyar politikai történet, főleg a XVI. század ismeretére vetnek világot, hosszú évekre terjedő kutatások után hatalmas terjedelmű kötetben ismerteti a herceg Festetics-család történetét, mely a család történetén kívül a politikai történet eseményeire is számos értékes felvilágosítást és adalékot nyujt.
A monográfia a családi hagyomány ismertetéséből indul ki. A család eredete iránt legelőször Festetics György tanusított nagyobb érdeklődést, aki a Horvátországban, Zágráb közelében lakozó Festeticsekkel kereste az összeköttetést. A Zágráb közelében, Sassinoveczen lakozó Festetics Györgytől 9 darab, a családra vonatkozó okmányt vett át, köztük a család címereslevelét, melyek később ismét visszakerültek a horvátországi családtagokhoz. Ezek az oklevelek az 1570–1629 közti évekből származnak és másolataik a keszthelyi hercegi levéltárban is megvannak. Festetics György fia, László, szintén érdeklődött a család eredete iránt, és a levéltárnokával folytatott levelezésből megtudjuk, hogy a Sarajevo mellett fekvő kressovai kolostorban a családra vonatkozó régi kéziratok őriztettek, melyek a család bosnyák eredetét és leszármazását bizonyítják. László gróf kísérletet is tett a családra vonatkozó kéziratok megszerzésére, de hogy ezek sikerre vezettek-e, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy, 1834 és 1836 között báró Maretich Ernő nyugalmazott ezredes megírta a Festetics-család történetét. A kéziratban megmaradt családtörténet a Festetics-családot Nagy Sándor Hephaistion nevű vezérétől származtatja, és rokonságba hozza a családot a nyugati gót királyokkal és az albán fejedelmekkel. Természetes, hogy ezek a megállapítások merőben önkényesek és semminemű hitelre igényt nem tarthatnak. Döbrentei Gábor a családot a turopolyai nemesek sorából származottnak mondja. A családban a horvátországi származás hagyományának egészen Döbrentei Gáborig nincs nyoma. Festetics György az első, aki a család horvátországi tagjait megismerve velük kereste a származás megállapítását.
A család legrégibb ismert tagja Festetics Péter, aki Turopolya 1558-ból való jegyzőkönyvében említtetik, akit a jegyzőkönyvek Bosenicán lakozónak mondanak. Városi polgár volt és valószínűleg 1480 körül születhetett. Utána Mihály említtetik a család tagjai közül, akinek rokonsági viszonyáról az említett Péterhez azonban nem tudunk semmit. Mihálynak, aki 1510 körül születhetett, két fia volt, Lőrinc és Tamás, akik közül Lőrinc származtatta tovább a családot, Lőrincnek Lukács, Máté és József fiait, valamint ezek fiait 1612-ben Péter zágrábi püspök 36a püspökség praedialistái sorába emeli, majd II. Ferdinánd őket 1625-ben magyar nemesekké tette és nekik címert adományozott. Lukácsnak fia, Pál az első Festetics Magyarországon, akivel 1634-ben Németújvárt találkozunk.
A hercegi házaspárnak (II. Taszilónak és Mary hercegnonek) négy gyermeke született. Idorendi sorrendben: Mária grófno, Karl Emil zu Fürstenberg német herceg felesége lett. Az egyetlen fiú, III. György örökölte a hercegi címet és a hitbizományt, Alexandra grófno elso férje, Karl zu Windisch-Grätz osztrák herceg korai halálát követoen másodszorra Erwin zu Hohenlohe - Waldenburg - Schillingsfürst - Ratibor und Corvey német herceg felesége lett. A legfiatalabb testvér, Karola-Friederike grófno Oskar von Gautsch und Frankenthurn osztrák báró felesége lett.
Érdekességként említjük, hogy II. Tasziló öccsének, Pál grófnak (1858–1930) az idősebb lánya, Vilma grófnő a korabeli társadalom nagy megrökönyödésére 1907-ben, 24 éves korában Sopronban Nyári Rudi cigányprímás felesége lett.
III. György herceg (1882–1941) Keszthelyen érettségizett, majd Angliában folytatott egyetemi tanulmányokat. Már igen fiatalon a Monarchia közös külügyminisztériumának szolgálatába lépett. Mint követségi attasé Párizsban és Londonban teljesített diplomáciai szolgálatot. Rangjával együttjáróan kinevezték császári és királyi kamarásnak, titkos tanácsosnak, és tagja volt a magyar felsoháznak is.
Az I. világháború elején bevonult katonai szolgálatra, ahol a frontokon bátorságával többször is kitunt. Mint huszárszázados szerelt le a háború végén. A késobbiekben a Magyar Lovaregylet igazgatója lett. Lovai sorozatosan arattak sikereket a világ lóversenypályáin. 56 esztendos korában nosült. Felesége a sziléziai származású, Lengyelországban született Haugwitz Mária (Mia) grófno (1900–72), Csillagkeresztes hölgy volt. III. György herceg kilenc hónappal egyetlen fiának, IV. Györgynek a születését követoen váratlanul elhunyt. Reggel holtan találták a szobájában. Valószínuleg szívroham végzett vele.
A Festetics-család jelenlegi feje dr. Festetics IV. György herceg (1940). A történelem vihara arra kényszerítette a keszthelyiek körében nagyon népszeru édesanyját, Mia hercegnét, hogy 1944-ben, a nyilaskeresztesek hatalomátvétele elott, fiával együtt elhagyja Magyarországot. Festetics György Svájcban és Ausztriában nott fel. Pénzügyi tanulmányokat folytatott Ausztriában, Németországban és Amerikában. Jelenleg Bécsben bankárként tevékenykedik. Az 1980-as évek végétol megragadta a politikai enyhülés adta lehetoséget, azóta rendszeresen jár haza. Részt vesz Keszthely ünnepségein, rendezvényein, jelenlétével, felszólalásaival, véleménynyilvánításával emeli azok rangját. Hévíz és Keszthely díszpolgárává választotta. Szabad idejében golfozik, zenét hallgat vagy muvészettörténettel foglalkozik.
1977-ben vette feleségül a polgári származású Jozefine Harmert (1943), egy bécsi jogászdoktor lányát, aki korábban egy Buenos Airesi-i gyáros felesége volt. A hercegi párnak két fia született: az idosebb, Tasziló gróf (1978) a Bécsi Egyetemen biológiából diplomázott, genetika szakirányon. A fiatalabb, György gróf (1984) a bécsi Lycée Francais de Vienne nevu francia nyelvu gimnáziumban érettségizett. Jelenleg egyetemista.