Pápa vára 1664-ben ahol
Török István kapitány volt.
Az ott szerzett tapasztalatokat dúsan kamatoztatta Ujlaky Miklós körébe visszatérve, amikor Ujlakyt Mátyás bosnyák királlyá tette. Török Ambrus ekkor a jajcai vár udvarbírójaként, budai mintára szervezte meg Bosznia pénzügyi igazgatását. 1479-ben Ujlaky halála után visszatért Mátyás szolgálatába, aki ekkor szörényi bánná nevezte ki.
A szolgálat mellett a Török-család társadalmi felemelkedését Ambrus jó házasságai is elősegítették. Először Vityai Castellanus Veronikát vezette oltárhoz, majd annak halála után az igen vagyonos Antimus János leányát, Ilonát vette el. Birtokait mindkét házasságával, de más módon is tetemesen gyarapította: ő szerezte meg Enyinget, amely ezután a család nemesi előnevét adta.
Az idősebbik Török-fiú, Imre, miként atyja, a Hunyadi család szolgálatában állt. A húszéves Török Imrét, a királyi famíliához tartozó középnemest Mátyás király 1484-ben nevezte ki Valkó vármegye foispánjának, mint olyan személyt, akinek huségében feltétlenül megbízhat. Török Imre valószínuleg 1487-ben kötött házasságot Parlaghy György leányával Krisztinával, akihez gyengéd szálak fűzték. Az oklevelek 1502. augusztus 16-án említenek első ízben egy e házasságból származó gyermeket, Miklóst, majd 1503. február 24-én a másodikat, Bálintot. Török Ambrus, a család felemelkedésének elindítója több urat is szolgált, de Imre Corvin János familiárisa maradt, egészen annak haláláig. Gyula várának, a herceg egyik legfontosabb birtokának várnagyi tisztét viselte. Török Imre urát elvesztvén országos hivatalt vállalt, Nándorfehérvár vicebánja lett.
Már az előző évekből (1502-1504) is van adatunk arra, hogy részt vett a török elleni végvári harcokban. Most, új tisztében 1000 lovasával emlékezetes győzelmet aratott a Kruppa folyónál egy török vezér, Perhát vajda csapatai felett, magát Perhátot is megölte. Jutalmul a királyi kegy nándorfehérvári bánná emelte. 1507-ben újabb társadalmi rangemelkedésben volt része, akkor II. Ulászló báróvá tette, (Miklós és Bálint fiával egyetemben). Így a család a középnemesség felső rétegéből a főnemesség soraiba került.
Komoly szerepe volt az 1514-es parasztháború harcaiban is, amelyek az ő birtokaira, Futak és Csörög várára is kiterjedtek...Török Imre részt vett a fiatal Szapolyai János erdélyi vajda 1515-ben indított, sikertelenül végződött török elleni hadjáratában bántársával, Paksy Mihállyal együtt (aki a harcokban életét is vesztette).
Török Imre 1515 után másodszor is megházasodott. Második felesége Ráskay Balázs leánya, Katalin volt. Török Imre nevét 1519-ben említik utoljára az okleveles források. Halála után a család élén a másodszülött, Török Bálint követte. .....Bessenyői János
Bálint atyjának a belgrádi bánságban utóda lett, azonban a várat valószinűleg ifjúi könnyelműségből elhagyván, javaitól megfosztatott és száműzetett. Azonban nőűl vévén a királyné udvarából Pemflinger Márk leányát, ismét kegyelmet nyert. 1526-ban a mohácsi vész ütközetben a király testőrei közt volt. A mohácsi nap után 1527-ben I. Ferdinándtól adományt nyert a borogi és sopronczai várra de azután egyik királyhoz sem állván, a hazát pusztítá, míg János királytól 1536-ban Hunyad várát és Debreczen városát kapta 16 ezer forintba beírva, és ez időtől János királynak mindvégig híve és annak egyik hadvezére volt, és főleg 1541-ben Buda védelmében kitünteté magát. Azonban utóbb Szoliman fogságába kerűlvén, Konstantinápolyban a héttoronyban végezte sanyarú életét. Két fia maradt: I. János és I. Ferencz, kik az atyai dús birtokon megosztozván, annak az erdélyi, Ferencznek pedig a magyarországi birtokok j utottak, egyuttal Szigethvárát, mivel a török ellen megtartani nehéz volt, Ferdinándnak adák át. .... .....Nagy Iván
|