Felső-szúdi Dúló családHont vármegye nevezetesebb nemes családa volt; a mult században kihalt. Eredetét nem ismerjük, de a XV. század közepén már találunk a családnévre, midőn thaadi Dúló István 1450-ben a Hunyady család részére egy iktatásnál mint királyi ember (homo regius) neveztetik meg. – A thaadi előnév tán az Esztergam megyei Tát helységre vonatkozik, és igy nem messze esnék Hont megyétől, melyben Felső-Szúd a család későbbi előnevét adó helység fekszik. Ezután egy század mulva látjuk föltünni Hont megyében felsőszúdi Dúló Deményt (Damianus), kinek egyik fia Dúló Gergely 1589-ben a nógrádi várból – mint egyik tanu megy azon párbajra, melyet Bory Mihálynak kelle egy törökkel vívni. Dúló Gábor nógrádi alispán volt 1658-ban, felesége Mária, Rimay János lánya. Rimay János a költő – mint Toldy is következteti – 1564. táján született Nógrád (vagy Nyitra) megyében. Felnevelkedvén, eleintén Báthori István lengyel király, majd Báthori Zsigmond, Bocskai erdélyi fejedelmek udvarában szolgált. 1607-ben vette nőül Ághy Orsolyát, 1608-ban Törökországban járt követségben, 1609-ben a budai pasánál, 1619-ben ismét a portán járt követségben, az 1622. évi országgyülésen Bethlen követe volt. Meghalt 1631-ben. Úgy látszik, eltemettetett Sztregován, legalább ott az ágostai evang. templomban czímere mostanáig látható, mint itt a metszvény ábrázolja, t. i. a paizs kék udvarában ezüst kettőskereszt, melynek alsó vége kétfelé menve horgonyt képez, a paizs fölötti sisak koronáján három strucztoll leng. Foszladék fehérkék. Rimay Jánosnak csak egy korán elhalt fia és egy leánya Mária, utóbb Duló Gáborné volt, és így ebben a Rimay család ezen ága kihalt....PALLAS |
|
|