Domoszlói és Pölöskei családokKrónikásaink szerint az Aba nemzetség Edu és Edumer kun vezérektől származik. A névtelen jegyző szavai szerint: «Akkor Árpád vezér a Mátra erdejében, nagy földet adott Edunek és Edumennek, a hol aztán unokájok Pota várat épített, kiknek nemzetségéből származott sok idő multával Sámuel király, kit kegyességeért Obának neveztek vala». Ez állítást okleveleink hallgatólagosan igazolják azáltal, hogy azon roppant kiterjedésű birtokokat: Hevesmegye nagy részét, a Szerencstől csaknem Eperjesig terjedő erdős vidéket, oklevelek tanusága szerint, a névtelen jegyző állításának megfelelőleg az Aba nemzetség kezeiben találjuk. E nemzetség előkelőségét, hatalmát semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy I. István király nővérét, az ezen nemzetségből származott Sámuel birta nőül, ki később az ország nádora s végűl koronás királya lett. S az Aba nemzetség ezen tagja nem tekinthető pusztán meteornak, mely setétségből árasztott fényt nemzetségére s letüntével újra setétséget hagyott maga után. E nemzetség folytonosan előkelő szerepet játszott hazánk régibb történetében, mint roppant birtokok ura, saját csapattal jelent meg az ország védelmében s idegen földön vivott hadjáratokban. |
|
Ákos nemzetség. Kétséget nem szenvedhet, hogy e nemzetség ősi fészke Biharmegye és igy biztosra vehetjük, hogy ez uton legrégibb nyomaira is akadhatunk. II. István országnagyjai sorában van 1124-ben Ákos is; a görög háboruban fogságba jutott 1128-ban Ákos ispán; 1136-ban a nagyok között megint egy Ákos szerepel; 1138-ban ugyanez már bihari főispán és végre találjuk, hogy 1146-ban egy Ákos megint országnagy. Vajjon 1124-től 1146-ig mindig csak egy és ugyanazon személyről van szó, nem tudjuk, nem is lényeges; a fődolog, hogy egy Ákos nevü országnagy 1138-ban Biharmegye főispánja s hogy ez mindenesetre az Ákos nemzetségnek, ha nem is őse, de biztossággal kimutatható első tagja. | |
|