Dömölky családElőkelő nemes család ; hogy élnek-e utódjai, arra nézve adataim nincsenek. A Dömölky-család a hasonlóan tekintélyes Csóron-családból veszi eredetét. A Dömölkyek 1595-ben igényt tartanak a magtalanul elhunyt Mark János izsákfalvi, hermáni, tótfalui, szentmihályi, makrai és mizdói javaira. Dömölky György 1598-ban bődi birtokos. Ugyancsak az 1598-ik esztendőben Dömölky János protestál testvérei : Dömölky Márton és István ellen, amiért ezek a neki eladott rába-szent-mihályi sessiót Nádasdy Tamás és László grófoknak ujra eladni szándékoznak. Dömölky Istvánnak a neje, Zámbó Kristina volt, ki a rába-szent-mihályi javakban örökölt. 1599-ben s utóbb is Dömölky Pállal találkozunk, aki 1614-ben inteti a győri püspököt, hogy a csöngei javak után a tizedes bért vegye föl. Dömölky András 1646-ban főszolgabiró. Dömölky György 1673-ban, Dömölky Pál 1681-ben, Gergely 1747-ben Nemes-Dömölkön tartja lakását. Ez utóbbi a mondott évben Nagy Ferenczczel perlekedik a nemes-dömölki lakház, az ostfi-asszonyfai és mihályfai részbirtokok, a salamoni és petendi földek s a Rába-erdő miatt.. .... Nagy Iván |
|