Lévai Cseh családA Lévai Cheh család, daczára a reá tapadt Cheh nevezetnek tősgyökeres magyar eredetű, annálfogva is, mert az „oly családról, melyeknek létét még a tatárfutás előtti időkre felvihetjük, ha ősi birtokkal és számos sarjadékkal ellátvák, alaposan feltehető a magyar tősgyökeresség“ stb. Ez állitmány pedig teljesen alkalmazható a Lévai-ak őseire, Ugyan is – hogy a tiszt. tudós szavait idézzem – „négy évvel a (tatár) gonosz ellenség eltakarodása után, ugy mint 1245. mart. 19-én a nagy katastrophát túl élt egy számos tagú nemzetségnek három rokon ága, ugy mint Guge Péternek fia, László Adriánnak fia, és Egyed Rugaasnak fia, a váczi káptalan előtt megjelenvén, Bars és Hont vármegyében fekvő közös ősi jószágaikban ily rendet és atyafiságos osztályt tettek magok között: hogy Sárót és Bálvánt (mindkettő Barsban) Guge és László két ága, Ságot pedig (Hontban) Egyed ága veszi osztályrészébe. És mivel ezen osztozó három ág a közös törzszsel nem kötötte egymást össze, való, hogy régen szakadtak el a törzstől, a honfoglalás első századaiban. Számos egyvérű sarjak maradtak fel minden ágon a tatár öldöklés után is, mit nemcsak világosan bizonyit az, hogy Rugaasnak fia Egyed 1254-ben és 1258-ban, tehát csak nem nyomban az iménti uj osztály keltével, a Sági, máskép Saagysidow nevü birtokot több rokonokkal osztotta meg, ha nem is az, hogy a más két ágnak jutott Sáróban, az 1300. év közel táján, fölös egyjogu birtokosokat találunk. .... tovább |
|
|