Csányi családZala vármegyének egyik régi magyar családa. Mátyás király 1475-ben Budán kelt uj adománylevelében erősiti meg Csány (de Csány) Balásnak fiát Jánost, e Jánosnak fiait Miklóst és II. Balást, és Csány Mártont Benedeknek fiát, az első Balásnak unokáját, Csány, Szőlős, Kis-Tilaj, Becsfölde, Lak, máskép Szent-Mihály-Egyháza, Zala vármegyei, – Eörs, máskép Vörös, Somogy vármegyei, és Nagy-Tilaj Vas vármegyei helységekben. ....Nagy Iván Buzád bán a nemzetség első olyan tagja, aki országos méltóságot viselt. 1222-24-ig Pozsony megye főispánja. II. András és fia Béla közti összeütközésben Béla híve, majd kibékült a királlyal és 1225-ben vasi főispán lett, 1231-32 között horvát-szlavón bán, emellett 1232-ben soproni ispán. Feladta világi karrierjét és belépett a domonkos szerzetbe, 1233 februárjában volt bánnak nevezte magát, s már mint ezen rend tagja a pesti kolostorból intézkedett fiai birtokairól, többek közt Szabarról, ahol erődített udvarháza volt, melyet legidősebb fiának hagyott. 1241-ben a tatárok elől nem menekült el, a rend pesti kolostorában megölték. A katolikus egyház mint vértanúját "Boldog"-ként tiszteli. (Boldog) Buzád fia Csák 1234-ben részt vett a hahóti monostor alapításának megerősíttetésében. 1246-ban, 1256-60 között megszakításokkal Zala megye főispánja, lovászmester, kardhordozó, tárnokmester, horvát-szlavón bán és zalai főispán (1265-68), 1269-ben nyitrai főispán - ez az utolsó róla szóló oklevél. Részt vett 1259-ben az osztrákok és a bolgárok elleni hadjáratban. Hasonló nevü fiától származik a Csányi család. Valószínuleg ő alapította az alsórajki premontrei kolostort. Csáktornya várának építtetője, amely az ő nevét viseli. |
|
|