Blagaj vár romjai
(Blágay), történeti nevezetességu család, mely eredetét Boszniából vette. III. Bélától kapta a család a vodicai grófságot s ezen adományt 1218. II. András is megerosítette. Vodicai Babo építette 1249. Blagaj várát, honnan azután a család nevét kapta. Az Anjouk korában a Blagajok Horvátország leghatalmasabb dinasztái közé tartoztak és e korban - az akkori szokáshoz híven - igyekeztek kimutatni családjuk római (latin) eredetét és ennek megfeleloen az Ursini nevet kezdték használni. 1512-ben a törökök Blagaj várát s a család nagy kiterjedésu birtokait elfoglalták s a birtokaitól megfosztott család 1545. Krajnába vonult s ott letelepedett. E család utolsó férfiivadéka, Ignác Kázmár, az alsó-krajnai Weissenturnban 1880 márc. 8. halt meg A család értékes levéltára a magyar kormány közben járása folytán örök letétképen a Nemzeti Múzeum levéltárába került.
|
A család a magyar történelemben III. Béla király idején tunik fel. Egy bizonyos Ursini István a király segítségére sietett Michovai Albert rabló hadjárata idején, ezért Wodicha grófságát kapta. Az erről szóló adományt III. Béla fia, Imre adta ki, amit II. András király 1218-ban meg is erosített. Az V. István halála utáni idoben Mária királynő, 1292-ben, immár Babonics Radiszláv bánnak adományozta Gorica, Podgorja, Szana és Orbász nemzetségi vármegyéit. A Babonicsok 1337 körül elvesztették határszéli birtokaikat, és helyébe a vodicsai birtokuk szomszédságában a Száva menti Blagaj várát kapták. Ekkor vette fel a család a Blagay nevet. Blagaj várát 1512-ben elfoglalták a törökök. A kifosztott család 1545-ben Karintiába költözött.