Szentgyörgyi Armpruszter családKülföldről szakadhatott be eredetileg, de mind a két hazában elterjedt. Köztök több tudóst találunk. János jesuita még a külföldön Kölnben 1593. ‚Olivetum' czimű munkát nyomat. Mihálynak árváiról az 1655. orsz. gyülés 55. törv. czikke gondoskodik, hogy Sileziában lévő követeléseikhez juthassanak. Másik Mihály Horváth Andrással együtt Wesselényi nádortól 1666-ban Kajaly András hütlenségén adományban kapja annak Nógrád megyében Borsos-Berinke, Horpács sat. részjószágait a Hont megyében fekvőkkel együtt, de ellentmondás miatt birtokba soha nem jöhetett. Ferencz a vittenbergi akademiai Thurzó Imre nevelője 1646. Volt a családból Erdélyben szászok birája is. Erdélyből való volt Kristóf is, ki mint magyar iró s költő tünt föl. 1550-ben Bécsben nyomatott ily czimü müve: Ének a gonosz asszony embereknek erkölcsökről. Iró volt Sámuel is, de hittani munkáját latin nyelven irta, mely Posonyban 1671-ben látott első kiadást. Ez utóbbi posonmegyei sz. Györgyön született. A mult század végén mint Káldy-örökösök Zala és Veszprém megyében birtokoltak. .... Nagy Iván. Az Armbuster-család czímereslevelei. Az erdélyi szászok története |
|
|