Nagykemléki Alapy családAlapy de Nagykemlék, ősrégi horvát nemes család, melynek eredeti neve Hlapcić volt, az ilyen nevü falu
után, mely Bihács környékén a mai északi Boszniában feküdt. Miután a törökök elfeglalták Bihácsot, a
család kivándorolt a szávántúli Horvátországba. Alapi János (Johannes Kyss Horváth de Halapsich) Frigyes
és Miksa császárok híve és tanácsosa volt és mint ilyen aláirta azt az állami szerződést, mely 1491 nov.
7-én a császárok és Ulászló magyar király között köttetett. Fia A. Boldizsár Nagy-Kemlék (Kalnik) várát
kapta Kőrösmegyében, 1510-ben Jajca várának parancsnoka volt és 1515-1519. horvát al-bán. Ennek fia II.
János nagy hős volt, aki haláláig (1567) a határőrvidéken a törökök ellen harcolt. Mint horvát al-bán
1557-ben Szt.-Ilonánál (Rakovac mellett) megverte a török hadsereget, melyet Ferhád boszniai pasa
vezérelt. Feleségétől Zrinyi Margittól, a szigeti hős nővérétől, két fia született: Gáspár, a későbbi
horvát bán és Miklós, és két leánya: Borbála, később Erdődy Péter bán felesége, és Margit, Orehóczy
Ferenc felesége. A család fénye Alapy Gáspár volt. A kardot forgatni nagybátyjánál Zrinyi Miklósnál
tanulta, akinél hadnagykodott. 1556 junius 17. Siklósnál Szolimán tábora egyik szárnyát Tirbalai
Mohammed szándzsák osztályát megtámadta és megverte. Ő volt oka, hogy a török Sziget romlására esküdött.
Aug. 6-án Zrinyi Miklós halála esetére utódjának és Sziget parancsnokának nevezte ki. Szigetvár
ostrománál életben maradt; termete kicsiny és idomtalan lévén, a törökök nem ismerték fel s igy sikerült
magát a rabságból kiváltani......PALLAS |
|
|