Márkusfalvi Vár

A nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól engedélyt kapott a várépítésre, azzal a korjellemző kikötéssel : "hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék."

A vár Márkusfalván épült fel. A község felett emelkedő dombon a XIV. századi templom mellett áll a részben már romban heverő vár; lejjebb az úri kastélyok s udvarházak egész sora bukkan ki a környező kertek fái közül. Mai alakjában ugyan nem régibb a XV. századnál, egyes részletei azonban jóval korábbi időkre mennek vissza.

A Máriássyak a XV. század folyamán sokat torzsalkodtak Lőcse városával. A polgárok, amíg Máriássy István, Szepes vára nagytekintélyü kapitánya élt, fogcsikorgatva türték a dolgot. De István úr 1516-ban bekövetkezett halála után, mind merészebben léptek fel. Végezetül 1528-ban, egy hideg novemberi napon, a polgárok fegyverre kaptak s megrohanták a márkusfalvi erősséget. A család a túlerő elől elmenekült s javait prédára hagyta. A lőcseiek minden elmozdítható holmit szekerekre raktak s felgyújtották a várat. Még a falakat is ledöntögették, ahol nem került túl nagy fáradtságba. A vár egy időre baglyok tanyájává változott.

A család akkori feje, Ferenc úr gömöri birtokára költözött, más értesítés szerint Zemplénbe, felesége Nagymihályi Pongrátz Zsófia birtokára menekült s nem is tért már vissza Márkusfalvára. Csak fiának, Pálnak, sikerült hosszas perlekedés után a jog fegyvereivel diadalmaskodni a lőcseieken. Nemcsak birtokait szerezte vissza, hanem még 2000 forintot is kiszorított a polgárokból, akik, mint a régi feljegyzés mondja, ugyancsak korholták harcias apáik emlékét. Az 1569-ben megkötött egyezséget a város által adott nagy lakomával pecsételték meg. Állítólag a kincstártól is kapott valamino kárpótlást., mert sikerült kimutatni, hogy vára elpusztításához a lőcseiek Katzianer császári parancsnoktól segítséget kaptak.

Már ekkor a várat Máriássy Pál helyreállíttatta, amint azt 1567. évszámot viselő címeres emléktáblája igazolja. A XVIII. század előtti idokbol fennmaradt mürészletek mind ekkor kerültek az ősi épületekre. A legnagyobb terem szép renaissance ízlésu ikerablakai, intarziás ajtószárnyai, famennyezete mind e kiváló férfiú ízlését dicsérik. A vár a XVIII. század elejéig lakható állapotban volt. Később elhanyagolták, a század derekán pedig villámcsapás következtében a tetők elégtek. Azóta félig rommá lett.

Magyar Várak - Varjú Elemér